A jól megtervezett alacsony energiaigényű ház egy olyan épület, amelynek a nyári hűtési igénye minimális. Persze, ha „jól” viselkednek a lakók benne!
Hűtés, klimatizálás
A jól megtervezett alacsony energiaigényű ház egy olyan épület, amelynek a nyári hűtési igénye minimális. Persze, ha „jól” viselkednek a lakók benne! Ha vendégeket hívnak nagy számban, sütnek-főznek, élénken mozognak, nyitva felejtik a teraszajtót, akkor bizony megnő a belső hőtermelés, ráadásul beáramlik a kánikulai forró levegő, és akkor mégis szükség lehet nagyobb hűtési energiára!
A szolid életvitelhez tartozó klímát a nyílászárók külső árnyékolásával, és a légkezelő levegőjének előhűtésével, valamint a kora hajnali időszakban való intenzív szellőztetéssel (emiatt nem kötelező korán kelni, működhet automatikusan is) a légkezelő forszírozott by-pass (hővisszanyerés nélküli) üzemeltetésével is fenn lehet tartani.
Ha szeretnénk hűtési energiatartalékot, akkor sem javaslom egy split klíma beépítését (split klíma = egy forró levegőt „termelő” doboz a szabadtérben, és egy fagyos levegőt termelő doboz a szobában, távirányítóval). Hűthetünk persze hőszivattyúval is, takarékosabb, mint egy split, de a legtakarékosabb a szabad hűtés (free-cooling). Ilyenkor nem kapcsol be a hőszivattyú, csak a talajkollektor vagy talajszonda hűtőhatását hasznosítjuk, egy hőcserélőn keresztül – pl. a födémtemperálás irányában. A fogyasztás mindössze a két keringetőszivattyú energiafogyasztása, cca. 120 W. Ezt már nehéz fokozni, de az Energiakulcs használatával még turbózható egy kicsit: nem lesz hőcserélő, és elég egy szivattyú. Az eredmény: intenzívebb hűtőteljesítmény, és csak egy szivattyú fogyasztását fizetjük. Pontosabban: 40-50 W villamosenergia felvételt, ami jelenlegi energiaárak mellett 2-3 Ft).
Főbb hűtési lehetőségek családi házban:
- Split klíma és levegős hőszivattyú (Levegő/víz), COP≈3
- Talajhő/víz hőszivattyú COP≈6
- Szabadhűtés (free-cooling), COP≈50
Lehet erre szükségem egy alacsony energiaigényű házban, kérdezheti Ön?
Könnyen előfordulhat, hiszen mint már korábban említettem, a fűtési energia 1/3 része a lakók és az elektromos eszközök hőleadásából származik, ez sajnos nyáron sem iktatható ki. Tehát a forró nyári estén bekapcsolt TV a lakásban olyan, mintha bekapcsolnánk egy kisebb radiátort.
Hogy mire képes például egy TV „fűtő-üzemmódban”, hadd illusztráljam egy saját történettel.
Nálunk egy ideig a hőszivattyús fűtés központi vezérlő termosztátja a hálószobában volt elhelyezve. Egy alkalommal bekapcsolva felejtettük a TV-t reggelig. Meglepődve tapasztaltam, hogy a lakás többi részében a szokásos hőmérsékletnél 1,5 °C-kal hűvösebb volt. Az időjárás novembernek megfelelő, éjjel éppen fagypont feletti volt. Azonnal megfordítottam a készüléket, mekkora is a felvett villamos teljesítménye, hiszen ezzel azonos értékű fűtési teljesítményt ad le (természetesen nyáron is). Mindössze 160 Watt szerepelt a készülék adattábláján! Nem műszakiak részére: a TV kifűtötte a szobát (kb. 30m²), így nem kapcsolt be a fűtés, közben a többi helyiség kihűlt. A házunk messze nem passzívház, „B” energiaosztályú!
Az Energiakulcs® rendszer a kereszteléskor kis híján a Huszárvágás nevet kapta.
Vajon miért?
Az Energiakulcs® rendszer kiépítésénél nem szükséges mérlegelni, szüksége lesz hűtésre, vagy sem. Egyetlen olyan alkatrészt sem tartalmaz a hidraulikus egység, amely a hűtési feladat miatt került volna beépítésre.
A berendezés működése hasonlít a gyermekek korábban divatos játékához, a transzformers-hez. Ugyanazok az alkatrészek végzik a hűtési feladatot, amelyek a fűtési feladatokat, tehát ebben az esetben a hűtési opció teljesen ingyenes adottság.
Jelenlegi ismereteink szerint az Energiakulcs® ebben egyedülálló a világ épületgépészetében.
Borítókép: pixabay.com
