Melegvíz előállítás – Energiakulcs® – 3. rész

energiakulcs-melegvíz-előállítás

Cikksorozatunkban elkezdtük végig tanulmányozni az alacsony energiaigényű ház gépészeti feladatokat azért, hogy a végén megérthessük, mi jelenti az egyik épületenergetikai kulcsmegoldást a jövő épületeihez.

Az első részben a légkezelést vettük górcső alá, a másodikban a fűtés volt napirenden, most a melegvíz előállítás kerül terítékre.

Melegvíz-előállítás

Meglepő információval fogom borzolni az olvasó idegeit. Leendő alacsony energiaigényű házában ugyanannyi energiát igényel majd éves szinten a melegvíz-előállítás, mint a fűtés!

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy alacsony energiaigényű házban többe kerül a melegvíz termelés, mint egy „normális” épületben. Inkább csak azt jelenti, hogy amíg az épület fűtési- (és hűtési) energia fogyasztását töredékére tudjuk csökkenteni a technológiával, addig a hálózati hidegvíz felmelegítése pontosan ugyanannyiba kerül.

Van tehát egy éves költségünk (átlagos, napi 200 literes fogyasztással számolva) – egy 4 fős családnál 38.250-141.000 Ft – energiahordozótól függően –, amit szeretnénk minimalizálni.

Itt jegyezném meg – mert sokaknak meglepetést fog okozni – ennél lényegesen többet fizetnek azok, akiknek cirkuláltatva van a melegvíz-hálózatuk. Olykor ennek akár a többszörösét, azért a mellőzhető kényelemért, illetve vélt megtakarításért, hogy a csapolón azonnal meleg víz folyjon. Valóban vízmegtakarítással jár a cirkuláltatás, de az egész évben üzemelő „fal- vagy padlófűtés” (attól függően, hol halad a melegvíz-vezeték) hőenergia fogyasztása akár egy nagyságrenddel is meghaladhatja a vízmegtakarítás összegét. Aki nem hiszi, járjon utána, vagy kapcsolja ki egy hónapra a cirkulációs szivattyút, akkor maga is megtapasztalhatja.

A fűtési fejezetben felsorolt hőtermelők mindegyike alkalmas HMV előállításra is. Természetesen egy direkt villamos-árammal fűtő rendszerkialakításnál villanybojlerünk lesz. A szobai kandallót kizártuk a HMV előállításból (júniusban begyújtani a kandallóba…), bár a téli időszakban azért működtethető lehet megfelelő kialakításban.

Milyen költségekre számíthatunk a példaként említett napi 200 literes fogyasztásnál (cirkuláció nélkül!) éves szinten:

  1. Villanybojlerrel (141 000 Ft)
  2. Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal (90 000 Ft)
  3. Levegős hőnyerőoldalú kompaktkészülék (60 000 Ft)
  4. Földgázkazán, itt a kondenzációs megtakarítás nem számottevő (42 000 Ft)
  5. Pelletkazán (42 000 Ft)
  6. Talajszondás hőszivattyú (38 250 Ft)

Ha már a cirkulációt kikapcsoltuk, milyen megtakarítási lehetőségeink vannak még?

Bevallom, mivel itt nincs lehetőség „hulladékhő” hasznosítására (tulajdonképpen van, nagyméretű kombi hűtőkről ingyenesen lehet meleg vizet előállítani, de a beavatkozás sajnos garanciavesztéssel jár), egy érdemi lehetőség van: egy napkollektoros rendszer. Az interneten beszerezhető „túlígéretekkel” szemben évi 60-65% megtakarításra, kiváltási arányra számíthatunk. Ezt ésszerű beruházással nem lehet fokozni, a napos órák számával való szoros összefüggés miatt. Amely napkollektor forgalmazó ettől nagyobb kiváltást ígér, ott kérni érdemes a tartalék Napot is, melyet borús decemberi napokon aktiválhatunk a tetőgerincen.

A legnagyobb megtakarítást a villamos bojlernél érhetjük el, 90 000 Ft-ot évente.

A hőszivattyúnál a legszerényebbet, évi 22 500 Ft körül.

Érdemes ezért nekem napkollektort telepíteni, kérdezheti most Ön?

Attól függ, milyen hosszú távon gondolkodik. Kérdezhetném most a 10 év múlva várható energiaárakat, de nem tennék fel ilyen kellemetlenkedő kérdést.

A leendő telepítés helyét és a gerincvezetéket mindenképpen érdemes kialakítani az építési fázisban, így később nem jár majd semmilyen rombolással a kiépítés.

Ha egyszer az épület nulla energiafogyasztása lenne majd a cél, akkor a melegvíz-termelésre inkább gazdaságos a napkollektor, mint a napelem. Napkollektorból egy 1 kW teljesítményű egység 2-3 m² helyigényű (ára 100-200 000 Ft), míg napelemeknél ehhez a teljesítményhez 8-9 m² szükséges (ára 700-800 000 Ft).

Így több hely marad a tetősíkon az egyéb fogyasztók táplálásához szükséges napelemes rendszer számára.

Mielőtt a „zéróenergiás” túlkapásaimért rossz hírbe keverednék, meg kell említenem, hogy 2021-től az EU-ban már csak ilyen házakat lehet majd építeni. Most még Ön építhet ettől „gyengébbet”, de nem árt erre lelkileg felkészülni!

Felmerülhet a kérdés, hol van itt az Energiakulcs® szisztéma?

Kismértékben jelen van azért, elsősorban egy gondolkodásmód formájában.

Mi magyarok már régóta szeretnénk egy rókáról két bőrt lehúzni. Ez azon ritka esetek közé tartozik, amikor ez sikerült is.

Amikor egy talajkollektoros hőszivattyú melegvizet termel a nyári időszakban, akkor az előállított hőenergiával közel egyező mennyiségű „hideg” energiát tárol be a talajban, 1,5-2 méter mélységben.

Amikor az épületben túlmelegszik a belső tér, akkor ezt a már rendelkezésre álló hűtőenergiát szállítjuk be az épületbe – a hőszivattyú bekapcsolása nélkül – így szinte ingyenes (óránként 2-3 Ft) a hűtés.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés