Miért kell fagyálló a rendszerbe, hiszen egy jól méretezett talajkörben sosem fordul elő 0°C alatti hőmérséklet?

energiakulcs

Ez a kérdés többekben felmerül, amikor ismerkedni kezdenek a hőszivattyús technológiával.

Majd kellő tapasztalatszerzés után – lehet érdeklődni a rutinosabb hőszivattyús nációknál – már eszébe sem jut senkinek többé egy talajszondás vagy talajkollektoros hőszivattyút tiszta vízzel üzemeltetni, azért a csábító 7%-os fajhő többletért, amennyivel a tiszta víz (4,18 kJ/kg•K) fajhője magasabb a 20%-os propilénglikollal kevert mixtúráénál (3,89 kJ/kg•K).

De mennyire, hogy előfordulhat 0°C alatti hőmérséklet egy jól méretezett szondakörben!

Elég hozzá egy részlegesen eltömődött ferde ülékű szűrő a hőszivattyú bemenetén (tucatnyi egyéb esemény is előfordulhat a hőszivattyú élettartama alatt, pl. lecsökken a talajvízszint), és a bejövő 5°C-os folyadék hőmérséklete 2°C-ra csökken, máris -1°C-ra hűlhet a hőszivattyúban a víz. Ilyenkor a hőszivattyú hőcserélőjének a nem főáramban lévő sarkaiban -3°C, -4°C is lehet a folyadék, illetve korábban még folyadék, mert ez már itt jégdugó! Lehet különböző elektronikai védelmeket alkalmazni a hőszivattyú életének védelmében, de ezeknek is van egy sajnálatos meghibásodási aránya.

A teljesség igénye nélkül az alábbi előnyei vannak még a glikolos közegnek:

  • A szondaköri műanyag PE csövek nem védettek oxigéndiffúzió ellen, így folyamatosan oxigén kerül a rendszerbe, amely vizes üzemben korrodálja a szénacél alkatrészeket. A glikolban korróziógátló inhibitorok találhatóak, amelyek a rendszer belső korrózióját megakadályozzák.
  • A 20%-nyi glikol, 80%-nyi víz keverék ugyan csak -10…-12°C-ig folyékony halmazállapotú, de egy újabb védelmi vonalat alkot a hőszivattyú primer oldali hőcserélőjében, ahol a legkülönbözőbb okokból előfordulhat fagyás. A 20%-os koncentrációjú oldat fagyáskor nem képes repesztő hatást kifejteni, jégkása jellegű anyaggá fagy. Aki látta már a javítási számláját egy vizes üzemben elfagyasztott hőszivattyúnak, az biztosan nem vállal ilyen kockázatot.
  • Nem csak a hőszivattyút kell védeni az elfagyástól, a szellőztetőgép fagymentesítő kaloriferét sem ajánlatos tiszta vízzel üzemeltetni, hiszen a kaloriferen az áramlás megszűnésekor (pl.: elromlott a keringető szivattyú, vagy valaki tévedésből kikapcsolta, esetleg eltömődött a folyadékágban lévő szűrő stb.) a kalorifer rézcsövei megrepedhetnek. Meggondolatlan lenne néhány tízezer forint megtakarításért (a fagyálló ára) több százezer forintos berendezések tönkremenetelét kockáztatni.

Ezeknek az ötleteknek – már mint minek fagyállót használni a zárt hőszivattyús rendszerben – az Olcsó János-kodás áll a hátterében. Végül is az autókban is lehetne fékfolyadék helyett vizet használni, csak nem minden lejtő alján sikerül majd megállni!

Borítókép: pixabay.com

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés